2025. július 1-jén hatályba lépett egy olyan törvénymódosítás, amely alapjaiban rengetheti meg a hazai kriptopiacot. A Büntető Törvénykönyv friss kiegészítése értelmében immár bűncselekménynek minősül a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása, valamint annak igénybevétele is. A törvény szövege alapján akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható attól függően, hogy mekkora értékben történt az átváltás. A szabályozás az iparág szerint akár 500 ezer magyar kriptotulajdonost is érinthet, akik közül sokan legális, adózott jövedelemből vásároltak digitális eszközöket.

Az új rendelkezések értelmében például egy magyar magánszemély is büntethető, ha kriptót vált át pénzre, és a szolgáltató nem rendelkezik hivatalos engedéllyel. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy még nincsenek meg a végrehajtási szabályok, és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) sem adott még ki egyértelmű irányelveket arról, hogyan lehet legálisan eljárni.

A törvényt sokan az EU-s MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozás hazai implementációjának tartják, ám annak bevezetését az EU-ban több ország kitolta, míg Magyarország nemcsak bevezette, hanem drákói szigorral is társította. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az MNB eddig a kriptofelügyelet fő szerve volt, de a friss módosításban az SZTFH is kulcsszerepet kapott, ezzel új bürokratikus akadályokat gördítve a piac szereplői elé.

A piac szereplői teljes bizonytalanságban vannak. A Revolut például felfüggesztette magyarországi kriptoszolgáltatásait július 4-től kezdődően, míg a CoinCash, egy magyar szereplő, továbbra is működik, bár kérdéses, hogy meddig tud megfelelni az új szabályoknak. A legtöbb szolgáltató jelenleg csak találgatja, hogyan lehet legálisan folytatni a működést, miközben a törvény alapján bármelyikük potenciálisan büntethetővé válhat.

Sokan attól tartanak, hogy a magyar állam koncessziós joggá alakítaná a kriptokereskedelmet, hasonlóan a kaszinókhoz vagy dohányboltokhoz. Egyes vélemények szerint a cél az, hogy csak kijelölt, „baráti” cégek nyújthassanak kriptoszolgáltatást. Emellett politikai motivációkat is sejtenek a háttérben: sokan a hazai pénzügyi rendszerből való menekülés eszközeként vásároltak kriptót, ami a kormány számára kockázatot jelenthetett.

Bár egyes szakértők bizakodnak abban, hogy nem kerül sor tömeges eljárásokra az eljárásrend hiányában, a törvények mégis fenyegető árnyékot vetnek a teljes hazai szektorra. A kriptós közösség egyöntetűen úgy látja: a szabályozás nemcsak túlzottan szigorú, hanem teljesen előkészítetlen is. Így nemcsak a befektetők, hanem az innovatív startupok és fintech cégek is kénytelenek lehetnek elhagyni az országot.

A magyar szabályozás jelenlegi formájában inkább elrettenti a piaci szereplőket, semmint hogy rendezett jogi keretet biztosítana számukra. Az idő sürget, a tisztánlátás pedig továbbra is várat magára.