A skandináv országok nyilvánosságra hozzák a kripto-hodlerek adónyilvántartását és személyes adatait, így a bűnözőknek egy listát adnak a kezébe a potenciális célpontokról – olvasható a Cointelegraph cikkében.
A skandináv országok - Norvégia, Svédország és Finnország - a teljes pénzügyi átláthatóság politikáját követik, amelynek keretében évente közzéteszik minden egyes állampolgár pénzügyi nyilvántartását, valamint a nevét, a születési dátumát és a lakcímét.
Míg ez a hagyomány a nyitott kriptovaluta nyilvántartások és az átláthatóság iránti elkötelezettségéből fakad, nem szándékolt következményekkel jár. A bűnözők ugyanis egy „találati listát” kapnak a gazdag polgárokról, akiknek nagy, saját maguk által nyilvántartott kriptovagyonuk van, és akiket emiatt célba vehetnek. A lépést egy norvég Bitcoiner úgy kommentálta, hogy
„teljes őrültség, célkeresztet tesznek ezeknek az embereknek a hátára”.
A bankban vagy a tőzsdén tartott hagyományos eszközökkel ellentétben a saját, letétbe helyezett kriptókhoz könnyen hozzá lehet férni, és az átutalásokat nem lehet visszafordítani. A pénzeszközökhöz a tulajdonosok által ellenőrzött magánkulcson keresztül lehet hozzáférni. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett 5 dolláros kulcsos támadás - amikor a bűnözők fizikai erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítik a hodlereket a kulcsok átadására - viszonylag egyszerű módja a kriptovaluta lopásnak. (A „hodlerek” azok a kriptó tulajdonosok, akik nem kereskednek az állományukkal, hanem hosszú távon, megtakarításként tartják az érméiket egy saját címen.)
Egy második emeleti erkélyről ugrott le, hogy megmeneküljön
2018. május 14-én egy norvég Bitcoin milliomos csak hajszál híján menekült meg a haláltól, miután egy lefűrészelt puskával felfegyverkezett rabló megtámadta oslói lakásában. A támadó életveszélyesen megfenyegette, és hozzáférést követelt a kriptopénz állományához. A menekülést választva, az áldozat leugrott a második emeleti erkélyről, kockáztatva ezzel az életét. Bár súlyos sérüléseket szenvedett, a 40 éves férfi túlélte a megpróbáltatásokat.
Svédországban az elmúlt években több támadássorozat is történt, amelyek során az áldozatokat brutálisan megtámadták a Bitcoin-állományukért. Az Aftonbladet például 2023. november 8-án arról számolt be, hogy négy maszkos férfi megkötözött egy svéd házaspárt, és késsel támadtak rájuk. Az egyik áldozatot helikopterrel kellett a legközelebbi kórházba szállítani.
A prominens svéd Bitcoiner, Eric Wall szerint ezekben az esetekben visszatérő minta, hogy „az áldozatok napokkal a bántalmazásuk előtt élőben közvetítettek egy podcastot a Bitcoin vagy egyéb kriptójukról, vagy nyilvános kontextusban említették a Bitcoint”.
Noha ez minden Bitcoiner számára gyenge működési biztonságot jelent, Wall rámutatott a svéd pénzügyi átláthatósági politikára is, mint meghatározó tényezőre. Mivel a bűnözők a kormányzati nyílt adatokon keresztül ellenőrizhették a teljes vagyonukat és lekérdezhették a címüket.
Eric Wall a támadásokat Svédország teljes pénzügyi átláthatósági politikájával hozta összefüggésbe. (Forrás: Eric Wall)
Bár a fizikai támadások száma összességében viszonylag alacsony, a kriptoközösség attól tart, hogy ezek a támadások növekedhetnek, ahogy a kriptomilliomosok száma megugrik a Bitcoin emelkedő árfolyamának köszönhetően.
Wall a 2022-es Magazine-nak elmondta, hogy elköltözött Svédországból Portugáliába, mert féltette a biztonságát, miután a kriptovaluta tulajdonosok ellen több támadás is történt, amelyek a „meglehetősen őrült” átláthatósági törvényekhez kapcsolódnak. „Mindent, amit tőkenyereségként fizetsz, nyilvánosan bejelentenek” – mondta.
"Svédországban nagyon könnyű kiszemelni a célpontokat. Így azt mondanám, hogy jelenleg valószínűleg én vagyok a legfelkapottabb kriptopénzzel foglalkozó személy Svédországban. A második legismertebb személyt pedig nemrég megtámadták a házában. Néhányan betörtek a lakásába, brutálisan bántalmazták őt és a barátnőjét, és arra kényszerítették, hogy adja át nekik a kriptóját."
A norvég kriptvaluta tulajdonosok „ki vannak téve a lopásnak”
A Skatteetaten, a norvég adóhivatal szerint legalább 48 ezer norvég vallotta be, hogy kriptovaluták tulajdonosa. A nyilvános online kormányzati portál, a Skattelister, bárki számára elérhető, aki elmúlt 16 éves.
Mivel a Bitcoin a 100 000 dollárt átlépve új történelmi csúcsra emelkedett, a helyi média listákat közölt a nemzet legnagyobb kriptó tulajdonosairól. Potenciálisan egy ilyen lista jelöltje a jól ismert és a Bitcoin-közösséget képviselő, norvég álnévvel rendelkező Hodlonaut is, aki elítélte ezt a gyakorlatot az X-en.
Hodlonaut szerint az állam bűnös azért, amiért minden adófizetői adatot közzétesz. (Forrás: Hodlonaut)
A norvég Hashlabs Mining társalapítója, Jaran Mellerud a Cointelegraphnak elmondta, hogy „a bűnözők valószínűleg örülnek, ha az újságok tálalják nekik az információkat, akik saját, szűrt listát készítenek a leggazdagabb kriptó-tulajdonosokról”.
„Ha kriptót birtokolsz, nem vagy biztonságban, hiszen mindenki elolvashatja az újságban, hogy hatalmas összeggel rendelkezel”.
A bűnözők most már össze tudják vetni az adatokat más kormányzati, hiteles nyilvántartásokkal, és pontosan meg tudják határozni a címeket. A Skattelister teljes átláthatóságának köszönhetően „a hodlerek különösen kiszolgáltatottak a tolvajoknak” - mondta Mellerud.
MisterFish kripto-felhasználó válaszol Adam Back Bitcoin tulajdonosnak, hogy elmagyarázza a teljes pénzügyi átláthatóság kockázatait. (Forrás: MisterFish)
Bár az információk már nyilvánosak, Mellrud kritizálta a helyi médiát a lista nyilvánosságra hozatalának felelőtlen gyakorlata miatt. „Az újságok messze túllépik a határt a kattintások kétségbeesett vadászatában”, mivel a kormányzati publikációk után még legalább két hétig „lakmároznak ezen az anyagon”.
„Ha én rajta lennék ezen a top 10-es listán, mindenképpen megfontolnám, hogy biztonságosabb helyre távozzak”.
A skandináv pénzügyi nyitottság jelen van és marad is
A skandináv régióban a szomszédos országok is kulturális hangsúlyt fektetnek a nyitottságra és az egyenlőségre a pénzügyi átláthatóságon keresztül. Hasonló, bár a norvég Skattelisterhez képest korlátozottabb változatokkal.
Norvégia nyilvánosan közzéteszi az összes adófizető teljes jövedelmét, nettó vagyonát és befizetett adóit, az adatok online könnyen hozzáférhetők. Svédország és Finnország szűkebb körű, a legutóbbi tőkenyereség adóra összpontosító jövedelmi adatokat tesz közzé, Finnország elsősorban a magas jövedelműekre összpontosít. Norvégiával ellentétben mindkét ország korlátozza a vagyoni információkhoz való hozzáférést, bár a sajtó gyakran összeállítja és közli a legjobban keresők listáját.
Az adatvédelmi aggályok és kockázatok arra késztettek néhány állampolgárt, például a finn digitális nomádot és egyben a Sovereign Landing vezérigazgatóját, Jaakko Multanent, hogy elhagyja az országot. Annak ellenére, hogy nem elég gazdag ahhoz, hogy felkerüljön a norvég Skattelister finn változatára, azt mondta, a helyzet elég volt ahhoz, hogy „a visszatérés még csak eszébe se jusson” - osztotta meg az X-en.
Jaakko Multanen azt állítja, hogy nem tér vissza Finnországba, ha a lista továbbra is aktív marad. (Forrás: Jaakko Multanen)
Mellerud amellett érvel, hogy az államnak nem kellene nyilvánosságra hoznia senki vagyonát és jövedelmét, akár kriptovaluta hodler, akár nem. Norvégiában azonban 1814 óta létezik a Skattelister-rendszer, amely nyilvánosan közzéteszi az emberek adózási adatait. Az átláthatóság kulturális hangsúlyozása mélyen gyökerezik a norvég kultúrában, de Mellerud úgy véli, hogy „a legtöbben nem értik a Skattelister veszélyeit és egyéb adatvédelmi következményeit”. A Skattelister eltörléséről nem folynak helyi politikai viták.
„Ez annyira szerves része a rendszerünknek, hogy szerintem soha nem fog eltűnni”
- mondta Mellerud.
Mellerud úgy véli, hogy a Skattelister-rendszer hatékonyan fékezte meg a korrupciót és biztosította az adózási szabályok betartását. Megjegyezte azonban, hogy az eredeti célját elősegítette az az időszak, amikor még nem létezett internet, ami megnehezítette az információk elérését.
„Jelenleg az internet és a közösségi média révén ezek a listák nagyon gyorsan terjednek, és a szűrés nagyon könnyű, így lehetőséget ad a magánélet súlyos megsértésére.”
Az adónyilvántartást először 2001-ben tették közzé az interneten. Bárki hozzáférhet ezekhez az információkhoz, és a média is felhasználhatja ezeket az adatokat, mivel azok nyilvánosak.
A Skattelister első változata 2001-ből (Forrás: Web.archive.org)
A Skattelister „adópornója” az alacsonyabb keresetűeket sújtja leginkább
A Skattelister által a kriptovaluta tulajdonosokat fenyegető veszély nem az egyetlen negatív következménye a pénzügyi átláthatóságnak.
Ricardo Perez-Truglia közgazdász, a Kaliforniai Egyetem munkatársa 2020 áprilisában készítette el a The Effects of Income Transparency on Well-Being: Evidence from a Natural Experiment (A jövedelmi átláthatóság hatása a jólétre: Evidencia egy természetes kísérletből) című tanulmányát, amely a politikai következményeket elemezte.
Az átláthatóság előmozdítására és a kevésbé szerencsések vagyoni egyenlőtlenségektől való védelmére szánt játék alakult ki a jövedelem-összehasonlításokkal, ami negatívan befolyásolta a szegényebb norvégok jólétét és státuszát. És egyidejűleg növelte a gazdagok önbecsülését.
„A jövedelmi átláthatóság negatívan hatott az alacsonyabb jövedelműek jólétére.”
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy „a nagyobb átláthatóság 29 százalékkal növelte a gazdagabb és szegényebb egyének közötti boldogságbeli különbséget, és 21 százalékkal növelte az életelégedettségi különbséget”.
Amikor a listát online elérhetővé tették, minden norvég egy kattintásra volt attól, hogy megtalálja mindenki más jövedelmét az országban. Bár a korrupció vagy az adócsalás leleplezésének legitim céljai továbbra is fennmaradtak, a honlap a barátok, rokonok és társadalmi kapcsolatok utáni szimatolásra is alkalmassá vált.
Pillanatkép egy okostelefonos alkalmazásról 2009-ből, amely a jövedelmi rangsort mutatja. (Forrás: Dagbladet)
A rendelkezésre álló adatokkal a felhasználók ranglistákat készíthettek, amelyeken a Facebook-ismerőseik közül a legjobban és legrosszabbul keresők szerepelnek. Esetleg térképeket, amelyeken egy adott hely környékén élők jövedelmei láthatók.
„Az év legforgalmasabb hetében ezek a weboldalak népszerűbbek voltak, mint a YouTube [...] Ez a viselkedés annyira elterjedt, hogy a norvég média „adópornónak” nevezte el”
- jegyezte meg a tanulmány.
A gyakorlat elleni küzdelem érdekében Norvégia 2014 óta nem engedi az adónyilvántartásokban való anonim keresést, ami a jelek szerint a társadalmi normák nyomán bevált módszer lett. Az új gyakorlat megakadályozza az adatok nem kívánt felhasználását, például a barátok után való szaglászást.
A kriptovaluta tulajdonosokkal kapcsolatos kockázati aggályok új jelenséget hoztak a mindennapi életbe, amelyet a Skattelister nem láthatott előre, amikor évszázadokkal ezelőtt létrehozták. Az egyén pénzügyi magánéletének megsértése egyébként folyamatos nemzeti vita. A kriptó-tulajdonosoknak azonban túlságosan is nyilvánvalóak az ezzel járó kockázatok. Amíg nem foglalkoznak velük, a kriptó-tulajdonosoknak érdemes követni néhány biztonsági tippet, hogy megvédjék a kriptójukat.
Olvasd el a legjobb kripto előértékesítésekről szóló cikkünket itt.
Dr. Anon, a Cointelegraph biztonsági kérdésekben jártas munkatársa azt javasolta a kriptó-tulajdonosoknak, hogy ne dicsekedjenek a vagyonukkal, mivel ezek a támadások gyakran a „pénzt vagy életet” elv szerint zajlanak. Norvégia esetében azonban nem lehet titokban tartani a vagyont, ezért azt tanácsolta az érintetteknek, hogy hozzanak létre egy „csaló kriptotárcát a pénz egy kisebb részével”, és így, ha „rablás vagy emberrablás történne, egyszerűen adják azt át, és utána riasszák a hatóságokat”. Mint mondta, nem éri meg kockáztatni, hogy a tulajdonost megkínozzák vagy megöljék a fizetés megtagadása miatt.
